Sokan mumusként tekintünk rájuk, számtalan diéta alapja a szénhidrát ( mostantól CH ) megvonás, pedig a szervezet fontos alkotóeleme.
Csak –és itt a lényeg– az nem mindegy, hogy mikor és milyen típusú CH-ot eszünk.
  1. Lassú felszívódású szénhidrátok : Ezek képezik az étrend alapját, gerincét. A nevükben is benne van, hogy lassú felszívódásúak, vagyis nem emelik meg a vércukorszintet/nem váltanak ki nagy inzulin terhelést.

PL: teljes kiőrlésű liszt, rozsliszt, zabliszt, barna rizsliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, Graham-liszt, Korpovit  keksz, Gullon élelmi rostban gazdag diabetikus keksz/többgabonás reggeli keksz – barna rizs, vadrizs, kamut, teff, basmati rizs, köles, hajdina, kuszkusz, bulgur, amaránt, quinoa, teljes kiőrlésű tészta, durum tészta, árpagyöngy – nyers zöldségek – olajos magvak

  1. Gyors felszívódású szénhidrátok : Jelentősen megemelik a    vércukorszintet, és/vagy  nagyfokú  inzulinválaszt váltanak    Ebből adódik, hogy csak bizonyos mennyiségben, és csak bizonyos     időpontokban lehet ezeket fogyasztani.

PL: fehér liszt és a belőle készült pékáruk (kenyér, kifli, tészta, zsemle), tej, gyümölcsök, gyümölcslevek, befőttek, kompótok, lekvárok, szörpök, mártások, összeturmixolt/lereszelt és túlfőzött zöldségek, üdítőitalok, szőlőcukor, kristálycukor (nádcukor/cukorrépa/szacharóz), méz, karamell, juharszirup, agávé szirup

 

A hasznosítható CH minden grammja 4,1 kcal (17,2 kJ) energiát szolgáltat szervezetünk számára.

CH Szerepe: az izomműködés, az agyi működések, a memória, a tanulási folyamatok, a koncentrációs képesség, a vegetatív idegrendszer, a veseműködés, a sebgyógyulás, illetve a hormonális működés területén van. Fontos tápanyagai a vörösvérsejteknek, egyes fehérvérsejteknek, a csontvelő sejtjeinek és az agysejteknek.

CH Fajtái: egyszerű CH= cukrok= PL: a gyümölcsökben, a mézben, a tejben, illetve egyes zöldségekben fordulnak elő.

                   összetett CH= poliszaharid, oligoszaharid. PL: csicsóka, a tej, a zabpehely, a banán, a cikóriagyökér, a hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója),                                                      a hagymafélék, az articsóka, a búza vagy az érett sajtok tartalmaznak oligoszaharidokat. Az oligoszacharidok közül egyesek                                                          ún.prebiotikus hatással is bírnak: a szervezetre jótékony hatású (probiotikus) bélbaktériumokműködését, szaporodását segítik.                                                 (itt  jegyzendő meg, hogy biza eközben bélgáz termelődik. Nem is kevés. :-))

 

FONTOS: A finomított cukrok közé soroljuk a barna-, nád-, répacukrot is, ezek összetételükben nem igen térnek el egymástól, a kevésbé feldolgozott formák valamennyi ásványi anyagot tartalmaz(hat)nak, de ez nem jelentős mennyiség!

 

CH Raktározása: az emberi szervezet a szénhidrátok raktározására csak kis mértékben képes az izmokban és a májban, glikogén formájában.

A feleslegben bevitt szénhidrátok túlnyomó többsége zsírrá alakulva a zsírszövetben raktározódik!!

CH Felhasználása: Az emberi szervezet a szénhidrátokat glükóz formájában használja fel.

Az élelmi rostok. A táplálékokban lévő nem emészthető poliszacharidokat nevezzük élelmi rostoknak.

Hatása:

  • Elősegítik a jó bélműködést, és/vagy hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének és glükózszintjének csökkentéséhez.
  • Táplálják a bélfalat, segítve ezzel épségének, ellenállóképességének megőrzését.
  • Fontos alapját képezik a szív- és érrendszeri betegségek (többek között az emelkedett koleszterinszint), valamint a cukorbetegség kezelésének.
  • A vastagbél daganatos betegségeinek kockázatát csökkentő és kezelő étrendnek is fontos része, mivel hatására a bélrendszerben lerakodódott salakanyagok és az elhalt hámsejtek is könnyebben kiürülnek. A rostok csökkentik a széklet bélben való áthaladásának idejét, így a rákkeltő anyagok kevésbé tudják kifejteni negatív hatásukat. A tranzitidő csökkenése lazább székletet eredményez, amely segít a székrekedés megelőzésében és kezelésében is.
  • Nagy vízkötő képességük révén folyadék hatására megduzzadnak, így telítő értékük révén ideálisan alkalmazhatóak a testtömegcsökkentő étrendben is.

Forrása: a zöldségek, gyümölcsök, száraz hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült termékek.

Fajtái: vízben oldódód, és vízben nem oldódó.

  1. vízben nem oldódó rostok= elősegítik a jó bélműködést, mivel vízkötő képességüknek köszönhetően növelik a béltartalom térfogatát, gyorsítják a                                                           táplálék bélcsatornán keresztül történő áthaladását, és ezzel megkönnyítik a rendszeres székletürítést.

          Forrása: a teljes kiőrlésű gabonatermékek, különösen a teljes kiőrlésű gabonapelyhek,  müzlik, a búzakorpa, az olajos magvak, egyes gyümölcsök és                              zöldségfélék, a hüvelyesek, valamint a diófélék.

  1. vízben oldódó rostok= részben feloldódnak a vízben, és oldatuk lehűlésével gél keletkezik, amit a vastagbélben élő bélbaktériumai képesek                                                              lebontani,  hasznosítani.

          Forrása: birsalma, alma, ribizli, egres, szőlő), a zöldségek közül a sárgarépa, cékla, sütőtök, burgonya, csicsóka, valamint a zab- és árpapehely.

 

szénhidrátok fajtái és forrásaik összefoglalása

      Csoport                    Tagjai      Természetes forrása
Monoszacharidok (egyszerű cukrok) Glükóz (szőlőcukor) A szervezet minden szénhidrátot és egyéb energiahordozót végső soron glükózzá alakít, közvetlenül csak ezt tudják fölvenni majd energiává alakítani a sejtek
Fruktóz (gyümölcscukor) Gyümölcsök.
Galaktóz (nyákcukor) A tejcukor (laktóz) alkotórésze
Diszacharidok
(2 cukoregység)
Szacharóz (répa- vagy nádcukor) Cukorrépa, cukornád, gyümölcsök, asztali cukor (kristály-, kocka-, porcukor)
Laktóz (tejcukor) Tej és tejtermékek
Maltóz (malátacukor) Sörcefre, malátakávé, különböző növények
Cukoralkoholok Izomaltit, szorbit, maltit, dulcit, xilit (nyírfacukor) Zöldségek, gyümölcsök, egyes diétás termékek
Oligoszacharidok (összetett szénhidrátok
– 3-9 cukoregység)
Maltodextrinek Kereskedelmileg állítják elő
Raffinóz, sztachióz, frukto-, galakto-, malto-, xilo-oligoszacharidok Egyes hüvelyesek, gabona- és zöldségfélék, tej
Poliszacharidok (összetett szénhidrátok – több, mint 9 cukoregység) Keményítő (amilóz, amilopektin) Gyökérzöldségek, gabonafélék, egyéb keményítőtartalmú növények energiaraktára
Glikogén Az állati szervezet szénhidrát-raktározási formája (máj, izom)

Cellulóz, pektinek

inulin,növényigumik, nyálkák

Élelmi rostok összetevői

Emészthetetlen ballasztanyagok

Elfásodott növényi részek, növényi támasztószövetek

Gyümölcsök, sárgarépa, egyes gabonák

Csicsóka, hagymafélék, különböző növények

Nagyon fontosak tehát a Ch-ok, ne tekintsük őket “bűnösöknek”, csak figyeljük, mikor melyiket fogyasztjuk. Életmódváltó csomagjaink részeként mi is személyes ( telefonos vagy messengeren történő ) segítséget nyújtunk, hogy személyreszabottan összeállíthatsd étrendedet, természetesen az egyéb nagyon fontos kiegészítőket is figyelembe véve.

Keress minket bizalommal! Nekünk már sikerült. NEKED IS FOG !!